A Székely Határőr Emlékközpont 2023-ban is megemlékezett az 1848-1849 évi magyar forradalomról és szabadságharcról. Nagy József történész, a kiállítás kurátora beszélgetett Pál-Antal Sándor történész-levéltárossal a forradalom csíkszéki eseményeiről.

    Dr. Pál-Antal Sándor 1939-ben született Csíkkarcfalván. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem tanári szakos diplomát. 1963-tól 2005 évi nyugdíjba vonulásáig a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa, majd főmunkatársa volt. Emellett 1981 és 2000 között magyar paleográfiát tanított a Román Nemzeti Levéltár mellett működő Országos Levéltári Iskolában. 1999–2001 között, óraadóként latin paleográfiai kurzusokat is tartott a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Doktori disszertációját 2004-ben védte meg a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Csillag István grafikus festménye (részlet, Székely Határőr Emlékközpont)

őrjáratra induló székely harárőr huszárokat ábrázol a XIX. század elején.

A csíksomlyói ferences kolostortemplommal szemben látható a csíkszéki

főkirbálybíró székháza. 

   Kutatási területe a székelység és Erdély újkori története, főként a XVII-XIX. század kora. Számtalan monográfiája, tanulmánykötete és tanulmánya jelent meg a székelység történetéről. A 2023-ban megjelent: Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1848-49-ben című kötetében, a szék forradalomban betöltött szerepét foglalta össze.

   A beszélgetést Berszán-Árus György operatőr (Rubin Stúdió) rögzítette, melynek során megtudhatjuk, hogy miért április 4-én és nem március 15-én kezdődtek Csíkban a forradalmi események? Közreműködött András Endre hagyományőrző huszárhadnagy, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület elnöke.

   Pál-Antal Sándor olyan helyi eseményekre világít rá a beszélgetés során, amelyek eddig nem hangzottak el a forradalom és szabadságharc közismert történetei között. Pedig ez volt Csík, Gyergyó és Kászon „48-as forradalma”: