Székelyföldön élénken él a széki világ emlékezete, gyakran felemlegetjük, hogy Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék. De mit is takartak e fogalmak 1876 előtt, amikor még a székelység öt székely székben, mint közigazgatási egységben élte az életét?

   A XVIII. században, a késő rendiség korában, az Erdélyi Nagyfejedelemség és Magyarország egyaránt főként vármegyékből állt, a Habsburg Birodalom részeként. Tehát a székely társadalom közigazgatása eltért a vármegyék nemesi világától. A kor rendi székely embere a társszék, viceszék, derékszék, főkirálybíró, notárius, perceptor, comissárius, assessor vagy épp a folytonos tábla kifejezéseket mindennap használhatta, a széki tisztségviselők és intézmények határozták meg életét. Mindezek a ma élők számára alig érthető, ismeretlen latin kifejezésekké degradálódtak.

   Hogy hogyan is működött a csíkszéki közigazgatás és a hatalomgyakorlás a XVIII. században, Szász Hunor történész meséli el. Kérdez: Nagy József történész, kurátor, Székely Határőr Emlékközpont. Operatőr: Berszán-Árus György, Berszán-Árus Bence (Rubin Stúdió – Gyergyószentmiklós). A beszélgetésre a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban került sor 2023 novemberében.